2015. január 15., csütörtök

Holdfogyatkozás 21.Fejezet A legenda

Sziasztok! Most két nappal élőbb elkészült az új rész. Remélem tetszik majd. Ebben a részben végre teljesen összeáll a Mágusfarkas legendája.  Nagy örömmel láttam hogy elértem az 1200 az látogatottság. Nagyon köszönöm hogy olvastok.   
Puszi.: Alli!   
Holdfogyatkozás
21.Fejezet
A legenda
Nagy nehezen kikászálódtam az ágyból. Furcsa álmom volt. Olyan érzésem volt mintha ott lettem volna akkor. Lehet, hogy kezdek be gyogyózni. Jó mi? Bevánszorogtam a fürdőbe. Elvégeztem a reggeli teendőimet és felvettem egy fehéres farmert, egy fehér pólót és a bakancsomat.
A hajamat kivasaltam és felcopfoztam. Mikor leértem az étkezőbe még senki sem volt sehol. Ránéztem a telefonom órájára 06:10 mutatott. Valaki átállította az ébresztőm. Damon. Hú, csak kelj fel, kinyuvasztalak. Visszamentem a szobámba és bekapcsoltam a laptopom. A jó múltkor nézett sorozatból, a Kapuból néztem meg egy részt. Nem tudom mért, de természetfeletti szemmel ezek a filmek nem ijesztőek, hanem viccesek. Két rész után már mehettem is reggelizni. Az étkezőbe belépve lekevertem egy taslit Damonnak. Mire Klaus (?) röhögni kezdett. Nem is tudtam, hogy Klaus még itt van. Reggeli után Rosival elindultunk suliba. Az utat végig röhögtük. Az első órám föci volt. Nagyon, de nagyon unalmas volt. Utána jött a mumus, alias, Matek óra. Kivételesen nem talált el egy darab kréta sem, pedig egész végig Seth-tel dumáltam. Az utána lévő gazdaságtan és irodalom is unalmas volt. Az ebédszünet pedig a fik ökörködésével telt. Fizikán majdnem elaludtam. Az utolsó két tesi után indultam haza. A házunk előtt még mindig ott parkolt Damon kék musthangja. Hogy mért nem képes haza menni? A házba belépve rögtön a konyhába mentem. Előkotortam a narancslevet. Az üveggel a kezemben felmentem a szobámba. A hifimhez léptem és bekapcsoltam. Először az I Love Rock N Roll szólalt fel. A táskámat ledobtam az íróasztalomra és megírtam a házimat. Hála a farkas memóriámnak sokat nem kell tanulnom. Utána előszedtem rajzos cuccomat. A rajzomon egy fekete-fehér farkas volt.
A rajzomat az asztalra tettem. Hirtelen elkezdetem szédelegni. Épp hogy elértem az ágyat a világ elsötétült. Egy sötét szobában fekszem a padlón. A sötétségen még a hő látásommal sem látok át. Nagy nehezen felállok, de nagyon szédülök. Valami fényt látok a távolban. Mint a fény az alagút végén. Egy ajtóhoz jutok. Kinyitom. Egy kastély báltermében vagyok. Nem tudom, hol vagyok. De ekkor megpillantok egy mostanában nagyon sokat látott arcot. Freyen.
Talpig fehérben, fátyollal a fején. Az esküvő. Mindenki vidám, kivéve két embert. Freyen és Adam. Ekkor a kép változik. Egy erdő. Látom Freyent és Moirát. Egy sziklán ültek.
·        Anya kit várunk? – kérdezte a körül belül 5 éves Moira.
·        Egy gyerekkori barátomat! – Mondta a szőke nő. Ekkor az erdő sűrűjéből előlépett Adam. Várjunk csak, ez az első alkalom, amikor Moira látja az apját.
·        Szia, Adam! – köszönt lehajtott fejjel Freyen.
·        Freyen! – bólintott. – ki a kislány?
·        A lányom Moira! – haragos szemekkel nézet a kislányra.
·        Értem! – mondta és szúrós pillantást vetve a két lányra hátat fordított és elindult.
·        Kicsim várj egy pillanatot!  - mondta Freyen és Adam után rohant.
·        Adam várj! – kiáltotta.
·        Minek? – kérdezette ironikusan. – Még van képed bemutatni a lányotokat? Tudod, hogy szerettelek, de te ezzel fájdítod a szívem! – kiabált önmagából kikelten.
·        Adam, ő a te lányod! – mondta már félig sírva a lány, mire a fiú megtorpant.
·        Hogy mi? – kérdezet a meglepettségtől rekedt hangon.
·        Adam, ha nem tűnt volna fel, csak neked van ilyen kék szemed és fekete hajad az egész faluban. -  Érted?  Moira a te lányod. Ha rám haragszol megértem. De őt ne utáld miatta.
·        Dehogy útállak és őt sem utálom. – mondta a fiú immár lágyan. Visszamentek a sziklához, ahol a kislány türelmesen várt. – Szia, Moira! – mosolygott a fiú. – Én Adam vagyok! Édesanyád régi barátja. – nyújtott kezet a kislánynak.
·        Moira Hale. – ahogy a kislány elfogadta a felé nyújtott kezet megmerevedett. – Apa! – mondta halkan és a fiú nyakába ugrott. Freyen és Adam csak megrökönyödve állt. Moira tudta az eddig féltve őrzött titkot. A király egyetlen örököse se az ő lánya.
·        Moira kicsim mond, ezt honnan gondolod? – kérdezet Freyen.
·        Onnan, hogy az előbb mikor el akart menni, mondtad neki. Meg amikor kezet fogtunk, láttam a gondolataiban. – mondta.
·        Moira, szoktál máskor is olyan dolgokat hallani, amit más nem hall, olyan dolgokat látni, amit senki nem lát és olyan szagokat érezni, amit senki nem érez? – guggolt le mellé Adam.
·        Igen. – mondta egyszerűen a kislány. – Meg képes vagyok a tárgyakat gondolattal irányítani. Ha ideges vagyok és van valami a kezemben az vagy meg gyullad, vagy megfagy. – újságolta a kislány. Itt derült ki az, hogy Moira Mágusfarkas. Hogy ez a legenda már szinte zaklat. Komolyan, ha lehunyom, a szemem már rögtön erről álmodok. Az erős fény miatt lehunytam a szemem. Amikor kinyitom, már a szobámban vagyok. Nagy nehezen felülök az ágyban. Kint már besötétedett. Majdnem négy órát voltam kiütve. A hifim még mindig bömböl, ezért kikapcsolom és lemegyek vacsorázni.
·        Sziasztok! - köszönök a többieknek. Ma nincsenek vendégek. Csoda. Leülök az asztalhoz vacsorázni. Vacsora után még vagy egy órát beszélgetek a többiekkel. Aztán Kali elzavart minket aludni. Fürdés után leültem az ablakpárkányra. Ahogy bámultam a kinti sötétségbe azon gondolkodva mikor fog már végre esni a hó. Egy pillanatra félrenézetem. Amikor újra kinéztem már szakadt a hó. Furcsa. Mivel kezdtem elálmosodni lefeküdtem aludni. Még el se aludtam mikor valami hideg sugallatot éreztem. Felültem az ágyban – mivel az erkély ajtó az ágyammal szemben volt- pontosan láttam, hogy tárva nyitva van. Gyorsan kiugrottam az ágyból hogy becsukjam. De megcsúsztam a jégen (?). A fejem hangos koppanással ért földet. A fejemet fogva próbáltam felülni. A halk kuncogásra az erkély felé fordítom a tekintetem. Egy kapucnis ürge van az erkélyemen. Őt láttam Kimberly vel és Kate tel is beszélni. Ő az a bizonyos James. A fejemet fogva megyek az erkélyhez. De mire odaérek, eltűnik. Az erkélyajtót bezárom és mennék vissza az ágyamhoz. De megint elcsúszom a jégen (?). Ekkor az ajtóm kitárul, és a villany felkapcsolódik. A következő pillanatban Rosi néz le rám. Én nagy nehezen felkelek. Rosit biztosítom a felől, hogy jól vagyok, és most már tényleg lefekszek aludni. Álmomba a régi házunkban voltunk. Derek, Lora, Cora, Rosi, Alex és én. Mi a kanapén ülünk anya pedig velünk szemben a fotelben.

·         Gyerekek most elmesélem a vérfarkasok és a mágusok leg ősibb közös legendáját. Ez pedig nem más, mint a Mágusfarkas legendája. – kezd bele anya. – Több mint 1000 évvel ezelőtt élt a francia királyságban egy nagyon erős boszorkány Freyen Hale. Egy nap a király emberei megjelentek nála. A király elé vitték a lányt. A király kijelentette, hogy ő lesz a fia felesége. De a lány szerelme egy fiatal vérfarkas Adam volt. De a szerelmesek nem tehettek semmit az esküvő megtörtént. Adam pedig bánatába öt évre elment a királyságból. Öt év múlva Freyen hívására tért vissza. Szerelme az erdőben kért találkozót tőle. Az esküvő után a hercegnek és Freyennek lánya született. A királynő és az akkor öt éves lánya Moira az erdőben várta Adamet. Amikor a fiú meglátta a kislányt és megtudta, hogy Freyen lánya elöntötte a harag és a gyűlölet. El akart menni. Bárhova csak el ebből az átkozott országból. De Freyen utána ment és elmondta neki a nagy titkot. Moira nem a király, hanem Adam lánya. A fiú teljesen leblokkolt, de visszament, hogy megismerje a lányát. És csak ugyan feltűnhetett volna neki. Mivel a királynak és Freyennek is szőke haja és barna szeme volt. De a kislánynak ugyan olyan kék szeme és fekete haja, mint neki. Bemutatkozott a kislánynak és kezet fogott vele. De mikor bőrük összeért a kislány ledermedt. A következő pillanatban pedig a nyakába ugrott előtte pedig csak egy szót mondott „Apa”. Kérdések halmát zúdítódták a kislányra. Mire megfejtetek a rejtélyt Moira mindkettőjük kepeségét örökölte. Úgy nevezett Mágusfarkassá vált. Öt év múlva az embereknek kezdett feltűni, hogy a lány csupán egy kicsit az anyára, de a királyra-semminyire nem hasonlított. Adam a királyi testőrségnél volt, hogy lánya és szerelme közelében lehessen. De egy nap egy besúgó elmondta a királynak az igazat. Freyen bebörtönözték, de Moira megszökött hála az apjának. Három hónap múlva elterjedt a hír hogy a királynőt (Freyent) máglyán elégették. Moirát csak egyszer sikerült elérni a király embereinek, de egy fekete farkas megmentette. Aki halálig követte őt. Mint később kiderült a farkas Adam volt, Moira apja. Legközelebb 1886-ban hallottunk felőle. Egész francia országot egy farkas pusztította. A király legjobb vadászait küldte a farkas ellen, de mind hiába. Egy nap egy Argent nevű vadász megölte a fenevadat. Mondják, de ez nem igaz a fenevad csak három év múlva halt meg. A falusiak, akik látták aznap a fenevadat azt mondják, egy fekete kapucnis férfi üldözte. Egy szikla szirtre menekült a farkas. Egy nyílvessző fúródott a farkas nyakába. Ahogy lehanyatlott a szikláról, alakot váltott. Nem is akármilyen alkot vett fel. Ő volt az: Moira Hale. Anyja halálakor tíz éves volt, ezelőtt ezernyolcszáznyolcvan évvel. De mégis csak húsz évesnek tűnt. Freyen halála előtt megjósolta, hogy lánya halála után a Hale családban százévente fog születni egy mágusfarkas, aki mindig nő. Ez a száz év nem régen járt le. Szóval lehet, hogy a mágusfarkas itt ül ebben a szobában. – fejezte be anya. És megszólalt az ébresztő órám.                                                                           

2 megjegyzés: